Mese Nagyszénáson

...

Teltek múltak a napok, az ősz télbe hajlott, az utcában kopáran nyújtózkodtak a fák az ég felé, míg hosszas ágaskodás után egy reggel csak sikerült elérniük egy felhő szélét, megrázni és a belőle hulló fehérséggel betakarózni. Ébenhajú, mint hétvégén rendesen otthon tüsténkedett és Gubanchajút kényeztette, vagy épp manóval beszélgetett. Délután felé gondolt egyet, és kinyitotta viruális levelesládáját, és láss csodát, pár kedves sor várta őt Mosolyéktól, akik azt kérdezték, van-e kedvük manóval mesélni az ország egy távoli szegletén.

- Hát persze, hogy van! - kiáltották egyszerre, és örömükben szökdécseltek, pörögtek, forogtak, amíg megszédülve Gubanchajú ölébe nem pottyantak.

Így esett hát, hogy karácsony felé Ébenhajú és Mesélni Vágyás nem csak a mézeskalács sütéssel és az ajándékkészítéssel voltak elfoglalva, hanem a mesedélután összeállításában, aminek - kedves olvasók - itt a meghívója, éppen ez alatt a sor alatt:

„Mesék tündérfátyla”

előadó: Pollák Éva tanácsadó szakpszichológus

az előadás időpontja: 2010. december 17.

időtartam: 120 perc (15.00 – 17.00 óráig)

helye: Czabán Samu Művelődési ház és Könyvtár

5931 Nagyszénás, Március 15.tér 1.

Mindarról, ami a mesék tündér fátyla alatt rejlik

- Pollák Éva -

A meséket talán azért szeretjük öröktől fogva, mert ahogy Spiró György mondta: „az ember gyerekkorában képzeletben vadászik, és ezt felnőtt korában sem hagyja abba: előre elképzeli, minek mi lesz a következménye, és ennek alapján dönt, vajon a kérdéses tettet elköveti-e. Az aktív fantázia fejlesztésének, a képzelet rendeltetésszerű működtetésének eszköze a mese, és mindegy, hogy a szöveget füllel vagy szemmel fogadjuk-e be. A befogadás során a szöveg képekké, látomássá alakul, így rögzül előző nemzedékek valamennyi lényeges tapasztalata.”

A tapasztalatot pedig a mesélő és a mesét hallgató együtt alakítja látomássá: egyik a hangjával, mozdulataival, másik hallgatásával vagy épp kérdéseivel. A mesélés tehát közös szellemi erőfeszítés, melyben benne van mások tapasztalata, mely képzeletünk segítségével azonnal a sajátunkká válik, és ránk hasonlít akkor is, ha a szövegben rögzített eseményekhez hasonlóak sem történtek még velünk.

Előadásom során arra invitálom a hallgatóságot, hogy fellebbentsük a fátylat a mesékről, és bepillantást nyerjünk abba, a mese hogyan segít a külsővel (minket körülvevő világ) és a belsővel (saját lelkünkkel, érzéseinkkel, vágyainkkal) ismerkedni, a kettőt egymáshoz igazítani.